Vértesszőlős Község honlapja - www.vertesszolos.hu - polg.hivatal@vertesszolos.hu | nyomtatta: vendég


Arculat
Régi | Új | Akadálymentes
Eszközök

október

2017. 10. 21.

Ke Sze Csü Szo Va
2017. 10. 01. (Vasárnap)
1
2017. 10. 02. (Hétfő)
2
2017. 10. 03. (Kedd)
3
2017. 10. 04. (Szerda)
4
2017. 10. 05. (Csütörtök)
5
2017. 10. 06. (Péntek)
6
2017. 10. 07. (Szombat)
7
2017. 10. 08. (Vasárnap)
8
2017. 10. 09. (Hétfő)
9
2017. 10. 10. (Kedd)
10
2017. 10. 11. (Szerda)
11
2017. 10. 12. (Csütörtök)
12
2017. 10. 13. (Péntek)
13
2017. 10. 14. (Szombat)
14
2017. 10. 15. (Vasárnap)
15
2017. 10. 16. (Hétfő)
16
2017. 10. 17. (Kedd)
17
2017. 10. 18. (Szerda)
18
2017. 10. 19. (Csütörtök)
19
2017. 10. 20. (Péntek)
20
2017. 10. 21. (Szombat)
21
2017. 10. 22. (Vasárnap)
22
2017. 10. 23. (Hétfő) 1956-os forradalom
23
2017. 10. 24. (Kedd)
24
2017. 10. 25. (Szerda)
25
2017. 10. 26. (Csütörtök)
26
2017. 10. 27. (Péntek)
27
2017. 10. 28. (Szombat)
28
2017. 10. 29. (Vasárnap)
29
2017. 10. 30. (Hétfő)
30
2017. 10. 31. (Kedd)
31

Hasznos hírek

Local Info Önkormányzati Hírportál hírei
Főoldal A múzeumról:

A múzeumról:

Vértesszőlős neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, nem csak tudományos körökben. Dr. Vértes László vezetésével ekkor fedezték fel azt a leletegyüttest, mely azóta is kihagyhatatlan minden őskorral foglalkozó ismeretterjesztő könyvből. A lelet azért egyedülálló, mert sehol máshol, csak itt fordulnak elő az ember ősének csontmaradványai az általa használt eszközökkel, tűznyomokkal, településmaradványokkal, valamint az akkor élt állatok és növények lenyomataival együtt.

Fokozza jelentőségét, hogy az eszközök és ételmaradékok, a táplálkozás közben eldobott állati csonttöredékek ott vannak, ahová az előember (archantropus) eldobta. Az állati maradványok nagy számban és fajgazdagságban kerültek elő, csontmaradványok, fogak, lábnyomok, csigaházak formájában. A források mentén heverő köveket, kavicsokat pattintással élesítette meg ősünk, s ezek segítségével nyúzta meg az elejtett állatokat, készítette ki bőrüket. Több ezer év leletanyaga került elő, négy egymás feletti rétegből. Tüzet gyújtani még nem tudhatott az előember, a villámcsapás okozta tüzet őrizte a szálláshelyén. Valószínű, hogy ez az első tűzhasználat nyoma Földön.

Magyarországon napjainkig az egyetlen korai őskőkori embermaradvány 1964-ben került elő: Dobosi Viola találta meg egy 6-7 éves gyerek tej szemfogát, és 1965-ben a mésztufa medence külső falának fejtése közben egy felnőtt férfi tarkócsontja került elő.

Kultikus lelet a koponya, amelyet az öreglyuk tájékán – ahol a gerincoszlop a koponyával találkozik – áttörtek. Miután emberünk elpusztult, társai megették agyvelejét, mert úgy hitték, hogy ezzel az elhunyt szellemi és fizikai erejét meg tudják szerezni. 1967-ben folyt a lábnyomok és a zsákmány-daraboló hely feltárása, ahol egy kiszáradt patakmederben megtalálták az előember lábnyomát. A Samu névre keresztelt Homo erectus paleohungaricus átmenetet képez a még csak fölegyenesedő és a már értelmes ősember között. Hogy a leleteket megmentsék az enyészettől, Vértes László nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a lelőhelyen szabadtéri múzeumot létesítsenek. Ezt a mai napig sok turista keresi fel.

Vértes László 1962-től 1968-ig öt ásatási ciklusban tárta fel a kiállítóhelyen jelenleg is látható lelőhelyeket. A szaktudomány véleménye szerint "Vértesszőlős jelentősége alapvető az ember származását illetően. Mind régészeti, mind embertani, mind jégkor-földtani szempontból egyedülálló."

A Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelye elénk tárja az Által-ér teraszait, amelyekben az első eszközöket és csontokat fölfedezték. Az öt ásatási szezon alatt négy különböző időszak leletanyaga került elő. A bemutatóhelyen tájékoztató táblákat találunk az egykor itt élt emberősünkről, az Arcantrophusról és a jégkorszak állat- és növényvilágáról. A feltárt eszközkészlet - kavicsból pattintott darabokról van szó - a különböző kultúrrétegekben csak kis eltéréseket mutat.

A rétegekben vizsgálták a rengeteg levél- és terméslenyomatot és virágpormaradványt is, e területen Skoflek István mutatott fel jelentős eredményeket. Gazdag a lelőhely állatcsontanyaga: a csontdarabok, fogak mellett a hármas számú lelőhelyen láthatók a híres "dagonyászott" lábnyomok, amelyek őstulkoktól, ősszarvasoktól, őslovaktól - és emberőseinktől - származnak, az egykori hévvizes források gazdag élővilágát fölidézve.

A legnagyobb szenzációt kétségtelenül a gyermek tejfog és egy felnőtt férfi (Samu) nyakszirtcsontja jelenti, amelyek kora kb. 350 ezer év. Az itt élő ember tüzet gyújtani ugyan még nem tudott, feltehetően a természettől "ellopott" tüzet őrizte és használta is barlangjában.

A bemutatóhelyen az ember fejlődését mutató táblák, az eredeti állapotban feltárt, üveg mögött bemutatott kultúrrétegek mellett a leglátványosabb az egykori "dagonya" fölé emelt pavilon ablakai mögül előtáruló állati lábnyomrengeteg.

A bemutatóhely teljes területe, növény- és állatvilága is természetvédelem alatt áll.

Nyomtatványok
Pályázatok
Ideart Az oldal 268 ms alatt készült el. Felhasználó: vendég