Vértesszőlős Község honlapja - www.vertesszolos.hu - polg.hivatal@vertesszolos.hu | nyomtatta: vendég


Arculat
Régi | Új | Akadálymentes
Eszközök

február

2018. 02. 20.

Ke Sze Csü Szo Va
2018. 02. 01. (Csütörtök)
1
2018. 02. 02. (Péntek)
2
2018. 02. 03. (Szombat)
3
2018. 02. 04. (Vasárnap)
4
2018. 02. 05. (Hétfő)
5
2018. 02. 06. (Kedd)
6
2018. 02. 07. (Szerda)
7
2018. 02. 08. (Csütörtök)
8
2018. 02. 09. (Péntek)
9
2018. 02. 10. (Szombat)
10
2018. 02. 11. (Vasárnap)
11
2018. 02. 12. (Hétfő)
12
2018. 02. 13. (Kedd)
13
2018. 02. 14. (Szerda)
14
2018. 02. 15. (Csütörtök)
15
2018. 02. 16. (Péntek)
16
2018. 02. 17. (Szombat)
17
2018. 02. 18. (Vasárnap)
18
2018. 02. 19. (Hétfő)
19
2018. 02. 20. (Kedd)
20
2018. 02. 21. (Szerda)
21
2018. 02. 22. (Csütörtök)
22
2018. 02. 23. (Péntek)
23
2018. 02. 24. (Szombat)
24
2018. 02. 25. (Vasárnap)
25
2018. 02. 26. (Hétfő)
26
2018. 02. 27. (Kedd)
27
2018. 02. 28. (Szerda)
28

Hasznos hírek

Local Info Önkormányzati Hírportál hírei
Főoldal Dr. Vértes László

Dr. Vértes László

Vértes László (Bp., 1914. nov. 3. – Bp., 1968. aug. 20.): ősrégész, a történelemtudományok doktora (1965).

Elemi és középiskolai tanulmányai után a budapesti egyetem orvosi karára iratkozott be, de anyagi gondok miatt két év után félbehagyta. Volt akrobata, könyvtáros, segédmunkás, könyvkereskedő, közben barlangkutatással foglalkozott.
Röviddel a II. világháború kitörése előtt Kadič Ottokár solymári barlang- feltárásába kapcsolódott be, amit később ő vezetett a MNM megbízásából. 1945 után a MNM munkatársa volt. Előbb a múzeum keze- lésébe tartozó Barlangi Felügyelőség vezetője egy ideig, a Föld- és Őslénytárat is vezette. Miután a Földtani Intézet paleolitgyűjteményét átadta a Történeti Múzeumnak (1951), annak kezelését vette át. 17 évig, hirtelen haláláig foglalkozott a paleolitos ősrégészeti gyűjteménnyel. 1950–52-ben barlangfeltárásokat vezetett, őslénytani, geológiai, morfológiai kutatásokat végzett. 1952-től 1955-ig a pleisztocén ősember ősrégészeti kutatásával foglalkozott: új ásatásokkal tárta fel a régi őskori lelőhelyeket (az egri Kőporos-tető, Lovas-, az Istállóskői-, Szeleta-, Jankovich- és Peskő-barlang, a tatai régészeti lelőhely). Az új leletek és irodalom felhasználásával a paleolit kronológiáját lényegesen átalakította. Matematikai módszereket alkalmazott a leletanyag feldolgozásához. Utolsó évtizedének munkái e módszerekre s ezek továbbfejlesztésére épültek.
Tanulmányútjain négy kontinenst járt be. Vértesszőlősön, ahol előember-leletet tárt fel, szabadtéri múzeum nyílt, felfedezését posztumusz könyvében írta le.

Főbb művei:

  • Medveemberek krónikája (Bp., 1957);
  • Tata. Eine mittelpaläolitische Travertin-Siedlung in Ungarn
  • (Archaeologia Hung. 43., Bp., 1964);
  • Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon (Bp., 1965);
  • Kavicsösvény. A vértesszőllősi előember regénye (posztumusz, Bp., 1969);
  • The Lower Palaeolithic Site of Vértesszőllős (Recent arch. excavations in Europe; é. n.).

Irodalom:

  • Kretzoi Miklós: V. L. (Archaeológiai Értesítő, 1968);
  • Tasnádi Kubacska András: Dr. V. L. emlékezete (Földtani Közl., 1969. 4. sz.).
Ajánlott linkek:

Wikipédia

Nyomtatványok
Pályázatok
Ideart Az oldal 267 ms alatt készült el. Felhasználó: vendég