Vértesszőlős Község honlapja - www.vertesszolos.hu - polg.hivatal@vertesszolos.hu | nyomtatta: vendég


Arculat
Régi | Új | Akadálymentes
Eszközök

augusztus

2017. 08. 18.

Ke Sze Csü Szo Va
2017. 08. 01. (Kedd)
1
2017. 08. 02. (Szerda)
2
2017. 08. 03. (Csütörtök)
3
2017. 08. 04. (Péntek)
4
2017. 08. 05. (Szombat)
5
2017. 08. 06. (Vasárnap)
6
2017. 08. 07. (Hétfő)
7
2017. 08. 08. (Kedd)
8
2017. 08. 09. (Szerda)
9
2017. 08. 10. (Csütörtök)
10
2017. 08. 11. (Péntek)
11
2017. 08. 12. (Szombat)
12
2017. 08. 13. (Vasárnap)
13
2017. 08. 14. (Hétfő)
14
2017. 08. 15. (Kedd)
15
2017. 08. 16. (Szerda)
16
2017. 08. 17. (Csütörtök)
17
2017. 08. 18. (Péntek)
18
2017. 08. 19. (Szombat)
19
2017. 08. 20. (Vasárnap) Államalapítás, Alkotmány, Szent István király ünnepe
20
2017. 08. 21. (Hétfő)
21
2017. 08. 22. (Kedd)
22
2017. 08. 23. (Szerda)
23
2017. 08. 24. (Csütörtök)
24
2017. 08. 25. (Péntek)
25
2017. 08. 26. (Szombat)
26
2017. 08. 27. (Vasárnap)
27
2017. 08. 28. (Hétfő)
28
2017. 08. 29. (Kedd)
29
2017. 08. 30. (Szerda)
30
2017. 08. 31. (Csütörtök)
31

Hasznos hírek

Local Info Önkormányzati Hírportál hírei
Főoldal Falutörténet

Falutörténet

Vértesszőlős Komárom-Esztergom megyében, Budapesttől nyugatra az M1 autópálya mentén, Tata és Tatabánya között a Gerecse lábánál, a tatai medencében fekszik. Lakóinak száma jelenleg 3024 fő. A Szőlős helynév egyértelműen szőlőművelésre utal. Az elnevezés Vértes előtagja 1909-től a hegység közelségét jelzi.

A világhír 1965-ben vette szárnyra a falu nevét. Határában az előember és eszközeinek mintegy 350 000 éves maradványai kerültek elő a falu mésztufa bányájában.  Az előemberek után az ősemberek is lakták, nyomukra a falu határában lévő Szent Vit barlangban bukkantak.

Szinte nincs olyan régészeti vagy történeti időszak, melynek emlékanyaga ne lenne megtalálható a falu területén. Ezek közül is kiemelkedik a falut átszelő főút és az Által-ér közötti terület, ahol a régészeti leletek egészen a Gerecse talpáig nyomon követhetők. Rendkívül izgalmas, a Kárpát-medence bronzkori történetének addig még csak körvonalaiban ismert szakaszához új adatokat szolgáltató a 2005-ben, majd 2009-ben megkezdett megelőző feltárások, ahol többek közt római pénzérméket, bronz csattöredékeket, ép térdfibulát, vas- és bronzkori kerámiákat, Árpád-kori pénzérméket találtak, valamint késő Római kori villagazdaság nyomaira bukkantak.

1440-ben Zewles néven említik és a Rozgonyiak birtoka. Mátyás 1459-es oklevelében már Szöllős néven szerepel. A török korban a seregek útjába eső falu az állandó támadások miatt teljesen elpusztult, egy 1542-ben kelt oklevél lakatlan területként jelöli.

1727-ben vásárolja meg a tatai uradalmat – melynek Szöllős is része volt – Esterházy József. A földesúr az elnéptelenedett faluba a század 30-as éveiben Pozsony, Nyitra, és Trencsén vármegyékből katolikus szlovák telepeseket költöztetett, hogy birtokát felvirágoztassák. A település lakói ma is őrzik szlovák szokásaikat, nyelvüket, hagyományaikat. Jellemző volt a szántóföldi-, a szőlő-, és az erdőművelés, a legeltető állattartás.

Templom a településen már a középkorban is állt, de a török időkben romossá vált, 1789-92 között Fellner Jakab tervei alapján építették újjá. Gróf Esterházy Ferenc kamatmentes kölcsönnel támogatta az építkezést. A templomot 1792. július 8-án Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
1878-ban a falu 75 házával együtt a templom tornya és tetőszerkezete a tűzvész martaléka lett, a toronyból a harangok lezuhantak.
Klotz Ignácz, aki a XX. század első másfél évtizedében volt a falu plébánosa, mérhetetlen energiával irányította a település lelki életét, kutatta a helyiség, a templom és a vidék történelmét, hagyományait. Munkájának első eredménye a temetői kápolna felépíttetése volt. Az átadásra 1904-ben került sor.

Az I. világháborúban elesettek nevei az 1929-ben a templom előtt felállított Hősi Emlékművön lettek megörökítve. Ebben az évben épült fel községünk iskolája is.

A II. világháborúban a front kétszer is áthaladt a község területén, emiatt sok épület megrongálódott és sokan életüket vesztették a harcokban.
A második világháborút követően nagy népességmozgásra került sor megyénkben. 1946-ban a magyar és a csehszlovák kormány között lakosságcsere-egyezmény jött létre. 427-en költöztek el a faluból, minek következtében a helyi szlovákság számaránya a korábbi 85-ről 55 %-ra csökkent.

1952-ben alakult meg először a helyi termelőszövetkezet Jószerencsét MGTSZ néven mely 1989-ig működött.

A rendszerváltozás után fejlesztések indultak: új iskolaépület, egészségház, Öregek Napközi Otthona, orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, községi könyvtár, tájház, sportcsarnok.

Testvérkapcsolatok: a szlovákiai Turany és a németországi Muhr am See.

Tovább a részletes falutörténetre>>>

Nyomtatványok
Pályázatok
Ideart Az oldal 262 ms alatt készült el. Felhasználó: vendég