Vértesszőlős Község honlapja - www.vertesszolos.hu - polg.hivatal@vertesszolos.hu | nyomtatta: vendég


Arculat
Régi | Új | Akadálymentes
Eszközök

május

2017. 05. 24.

Ke Sze Csü Szo Va
2017. 05. 01. (Hétfő) Munka ünnepe
1
2017. 05. 02. (Kedd)
2
2017. 05. 03. (Szerda)
3
2017. 05. 04. (Csütörtök)
4
2017. 05. 05. (Péntek)
5
2017. 05. 06. (Szombat)
6
2017. 05. 07. (Vasárnap)
7
2017. 05. 08. (Hétfő)
8
2017. 05. 09. (Kedd)
9
2017. 05. 10. (Szerda)
10
2017. 05. 11. (Csütörtök)
11
2017. 05. 12. (Péntek)
12
2017. 05. 13. (Szombat)
13
2017. 05. 14. (Vasárnap)
14
2017. 05. 15. (Hétfő)
15
2017. 05. 16. (Kedd)
16
2017. 05. 17. (Szerda)
17
2017. 05. 18. (Csütörtök)
18
2017. 05. 19. (Péntek)
19
2017. 05. 20. (Szombat)
20
2017. 05. 21. (Vasárnap)
21
2017. 05. 22. (Hétfő)
22
2017. 05. 23. (Kedd)
23
2017. 05. 24. (Szerda)
24
2017. 05. 25. (Csütörtök)
25
2017. 05. 26. (Péntek)
26
2017. 05. 27. (Szombat)
27
2017. 05. 28. (Vasárnap)
28
2017. 05. 29. (Hétfő)
29
2017. 05. 30. (Kedd)
30
2017. 05. 31. (Szerda)
31

Hasznos hírek

Local Info Önkormányzati Hírportál hírei
Főoldal Falutörténet

Falutörténet

Vértesszőlős Komárom-Esztergom megyében, Budapesttől nyugatra az M1 autópálya mentén, Tata és Tatabánya között a Gerecse lábánál, a tatai medencében fekszik. Lakóinak száma jelenleg 3024 fő. A Szőlős helynév egyértelműen szőlőművelésre utal. Az elnevezés Vértes előtagja 1909-től a hegység közelségét jelzi.

A világhír 1965-ben vette szárnyra a falu nevét. Határában az előember és eszközeinek mintegy 350 000 éves maradványai kerültek elő a falu mésztufa bányájában.  Az előemberek után az ősemberek is lakták, nyomukra a falu határában lévő Szent Vit barlangban bukkantak.

Szinte nincs olyan régészeti vagy történeti időszak, melynek emlékanyaga ne lenne megtalálható a falu területén. Ezek közül is kiemelkedik a falut átszelő főút és az Által-ér közötti terület, ahol a régészeti leletek egészen a Gerecse talpáig nyomon követhetők. Rendkívül izgalmas, a Kárpát-medence bronzkori történetének addig még csak körvonalaiban ismert szakaszához új adatokat szolgáltató a 2005-ben, majd 2009-ben megkezdett megelőző feltárások, ahol többek közt római pénzérméket, bronz csattöredékeket, ép térdfibulát, vas- és bronzkori kerámiákat, Árpád-kori pénzérméket találtak, valamint késő Római kori villagazdaság nyomaira bukkantak.

1440-ben Zewles néven említik és a Rozgonyiak birtoka. Mátyás 1459-es oklevelében már Szöllős néven szerepel. A török korban a seregek útjába eső falu az állandó támadások miatt teljesen elpusztult, egy 1542-ben kelt oklevél lakatlan területként jelöli.

1727-ben vásárolja meg a tatai uradalmat – melynek Szöllős is része volt – Esterházy József. A földesúr az elnéptelenedett faluba a század 30-as éveiben Pozsony, Nyitra, és Trencsén vármegyékből katolikus szlovák telepeseket költöztetett, hogy birtokát felvirágoztassák. A település lakói ma is őrzik szlovák szokásaikat, nyelvüket, hagyományaikat. Jellemző volt a szántóföldi-, a szőlő-, és az erdőművelés, a legeltető állattartás.

Templom a településen már a középkorban is állt, de a török időkben romossá vált, 1789-92 között Fellner Jakab tervei alapján építették újjá. Gróf Esterházy Ferenc kamatmentes kölcsönnel támogatta az építkezést. A templomot 1792. július 8-án Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
1878-ban a falu 75 házával együtt a templom tornya és tetőszerkezete a tűzvész martaléka lett, a toronyból a harangok lezuhantak.
Klotz Ignácz, aki a XX. század első másfél évtizedében volt a falu plébánosa, mérhetetlen energiával irányította a település lelki életét, kutatta a helyiség, a templom és a vidék történelmét, hagyományait. Munkájának első eredménye a temetői kápolna felépíttetése volt. Az átadásra 1904-ben került sor.

Az I. világháborúban elesettek nevei az 1929-ben a templom előtt felállított Hősi Emlékművön lettek megörökítve. Ebben az évben épült fel községünk iskolája is.

A II. világháborúban a front kétszer is áthaladt a község területén, emiatt sok épület megrongálódott és sokan életüket vesztették a harcokban.
A második világháborút követően nagy népességmozgásra került sor megyénkben. 1946-ban a magyar és a csehszlovák kormány között lakosságcsere-egyezmény jött létre. 427-en költöztek el a faluból, minek következtében a helyi szlovákság számaránya a korábbi 85-ről 55 %-ra csökkent.

1952-ben alakult meg először a helyi termelőszövetkezet Jószerencsét MGTSZ néven mely 1989-ig működött.

A rendszerváltozás után fejlesztések indultak: új iskolaépület, egészségház, Öregek Napközi Otthona, orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, községi könyvtár, tájház, sportcsarnok.

Testvérkapcsolatok: a szlovákiai Turany és a németországi Muhr am See.

Tovább a részletes falutörténetre>>>

Hirdetési lehetőségek
Ideart Az oldal 255 ms alatt készült el. Felhasználó: vendég