Vértesszőlős Község honlapja - www.vertesszolos.hu - polg.hivatal@vertesszolos.hu | nyomtatta: vendég


Arculat
Régi | Új | Akadálymentes
Eszközök

március

2019. 03. 26.

Ke Sze Csü Szo Va
2019. 03. 01. (Péntek)
1
2019. 03. 02. (Szombat)
2
2019. 03. 03. (Vasárnap)
3
2019. 03. 04. (Hétfő)
4
2019. 03. 05. (Kedd)
5
2019. 03. 06. (Szerda)
6
2019. 03. 07. (Csütörtök)
7
2019. 03. 08. (Péntek)
8
2019. 03. 09. (Szombat)
9
2019. 03. 10. (Vasárnap)
10
2019. 03. 11. (Hétfő)
11
2019. 03. 12. (Kedd)
12
2019. 03. 13. (Szerda)
13
2019. 03. 14. (Csütörtök)
14
2019. 03. 15. (Péntek) 1848-49-es forradalom és szabadságharc
15
2019. 03. 16. (Szombat)
16
2019. 03. 17. (Vasárnap)
17
2019. 03. 18. (Hétfő)
18
2019. 03. 19. (Kedd)
19
2019. 03. 20. (Szerda)
20
2019. 03. 21. (Csütörtök)
21
2019. 03. 22. (Péntek)
22
2019. 03. 23. (Szombat)
23
2019. 03. 24. (Vasárnap)
24
2019. 03. 25. (Hétfő)
25
2019. 03. 26. (Kedd)
26
2019. 03. 27. (Szerda)
27
2019. 03. 28. (Csütörtök)
28
2019. 03. 29. (Péntek)
29
2019. 03. 30. (Szombat)
30
2019. 03. 31. (Vasárnap)
31

Hasznos hírek

Local Info Önkormányzati Hírportál hírei
Főoldal Látnivalók

Látnivalók

HU - Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Régészeti Kiállítóhelye

EN - Vértesszőlős Open-Air Archaeological Exhibition, Hungarian National Museum

A Vértesszőlős Gerecse felőli peremén találhatói bánya a XX. század húszas évei óta ismert őslénytani és ősnövénytani lelőhely. A községet világhíressé tevő régészeti leletek felfedezése Pécsi Márton professzor nevéhez fűződik, aki 1962. július 24-én földrajzos hallgatók számára vezetett terepgyakorlatot az akkor kézi fejtéssel művelt mészkőbányában.
Az 1963-ban megindult és az ásatásokat vezető Vértes László 1968-ban bekövetkezett haláláig tartó kutatások során kerültek elő Magyarország legkorábbi emberi maradványai és Európában a mai napig is egyedülálló részletességgel sikerült megismerni a több százezer éves településeket.
Az eddig feltárt két régészeti lelőhely összesen 9 kultúrrétege a rendkívül gazdag kőeszköz együttesei, tűzhelyei, változatos kis- és nagyméretű, ragadozó és növényevő fajokból álló állattársasága, a levéllenyomatok és pollenek nyomán jól ismert növényvilága és nem utolsósorban az emberi maradványok miatt egyedülállóan komplex képet nyújt a neadnervölgyi emberek korát megelőző időszakról.

Tovább>>>


Tájház

Vértesszőlősre évtizedek óta kiemelkedő nemzetiségi kulturális tevékenység jellemző. Ennek egyik megnyilvánulása az l994-ben létrehozott tájház, mely a település népi   hagyományainak legértékesebb tárgyait mutatja be. A szlovákon kívül magyar és sváb lakberendezés, viselet és háztartási eszközanyag tekinthető meg a szépen berendezett helyiségekben. A gyűjtés kezdeményezője Kutenics Mária. Ő is rendezte be a tájházat Papp Kinga restaurátorral karöltve.

Tovább>>>


Római Katolikus Kisboldogasszony Plébániatemplom

Vértesszőlős első temploma – mely egyes feltevések szerint a Szent Imre herceg utca (mai Tanács utca) felső végén álló keresztnél, más források alapján a mai községháza helyén állt – Jankovics Nepomuki János krónikája szerint 1671-ben épült.

Tovább>>>


Temetői Kápolna

Több mint 200 évig a Római Katolikus Egyházközség volt a tulajdonosa a vértesszőlősi temetőnek. A terület 1995-ben önkormányzati tulajdonba került. A temető ékessége az 1870-es évek végén elhunyt Kubinger József adományából épült kápolna. A kápolnát 1903-ban „Jesus Resurgens” – a feltámadt Üdvözítő – tiszteletére Mohl Adolf tatai kerületi esperes szentelte fel, a plébános abban az időben Klotz Ignácz volt.

Tovább>>>


Hősi emlékmű

A falu közepén, a templom előtti téren egy oszlop áll, mely a két világháború során elesett szőlősiek nevét őrzi.
Tovább>>>


'56-os emlékmű:

Az 1956-os emlékművet, a 2006-ban a megújult Képviselő-testület állíttatta a hősök emlékére.

Tovább>>>


Országzászló tér

A főútvonal mellett, a Valusek utcában, a templommal szemben egy gyönyörű teret találunk, ahol régi kereszt áll, rajta a megfeszített Krisztussal, és egy kőből épült talapzaton hazánk zászlaja lobog. Elbeszélések szerint eredetileg a mai Ady Endre és Széchenyi út végén állott.

Tovább>>>


Az Által-ér folyó kétlyukú hídja

Számunkra már szinte elképzelhetetlen az a sok munka és teher, mely a XVIII - XIX. században élő eleink vállaira nehezedett. Amint eltűnt a hó és az első tavaszi hajtások megjelentek a mezőn, vége-hossza sem volt az elvégzendő teendőknek. A jobbágyok munkáját azonban nemcsak a falu határában lévő földek, szántók, szőlőskertek igényelték. Az állam a vármegye területén adódó különböző közmunkákat szintén a jobbágyokkal végeztette el. Ezek közé tartozott például a folyók szabályozása, a hidak, utak karbantartása.

Településünk történetében mindkettőre akadt példa.

1787-ben a szőlősiek, miután a Nemes Vármegye szigorúan rájuk parancsolta a kőhíd megépítését - folyamodványt nyújtottak be az uradalom kormányzójához, Bezerédy királyi tanácsoshoz. Kérvén, hogy a már többször megreparált fahíd helyett egy kisebb költségű, stabil, kő hidat építsenek, melyen keresztül a környező települések – Baj – földjei és mezői is megközelíthetők legyenek, s melyen a terhelt szekér és a marhák is kényelmesen közlekedhetnek. Kérésüket méltányolva Deáki Prefectus Úr követ vitetett, továbbá 16 ezer égetett téglát kértek a híd bolthajtásához, egy pár faragott követ, némi meszet a munkálatok elvégzéséhez.

A folyamodásnak lett is foganatja. Ugyanis a híd építése 1787. augusztus 10-én Nemes Vármegye és az uradalom kormányzója segítségével elkezdődött és szeptember 25-én befejeződött a kőműves munka. A környékbeli falvak ide voltak rendelve az építés segítségére. 1788. március 22-én a híd mellett 42 fűzfát ültettek el. Jelen voltak: Szádetzky András bíró, Kondvitska György, Kis János, Pluhár György esküdtek, és Jankovits jegyző. A hídon túl, a szántók felé vezető út mentén egy vadkörtefát is ültettek és előtte fa feszületet helyeztek el, ahova virágot vittek és amely mellett a megfáradt földművesek megpihentek.

Által-éri kétlyukú kőhíd a Vértesszőlősi vasúti átjáró felől biztosítja mintegy 230 éve a vízfolyáson való közlekedést. Az első katonai felmérésen még nem, de a másodikon (1840) már kőhíd látszik ezen a helyen. Vértesszőlős Község Önkormányzatának fejlesztési terveiben szerepel a híd felújítása, hogy még sok generációt szolgáljon a múlt emlékét idéző történelmi építmény, melyet a Települési Értéktár Bizottság 2015-ben felvett a helyi kultúrális értékek közé.

Tovább>>>


Madonna szobor

Magán kezdeményezésre, közadakozásból készült.

Tovább>>>


Nyomtatványok
Pályázatok
Hirdetési lehetőségek
Ideart Az oldal 318 ms alatt készült el. Felhasználó: vendég